A Szekszárdi Klímakör Energiagazdálkodási Munkacsoportjának ülésén a következő javaslattal állt elő Gyarmati László, a Zöldtárs Alapítvány önkéntese: Szerinte egy tízemeletes társasház közösségi áramfogyasztását (lift, világítás, szellőztető ventillátorok) meg lehetne termelni a tetőre elhelyezett napelemek segítségével. A Munkacsoport tagjai számos kérdéssel álltak elő, de a beszélgetés végére két igazán lényeges kérdéscsoport maradt. Milyen teljesítményű napelem parkot kellene kiépíteni, és annak mennyi a beruházási költsége, továbbá mennyi idő alatt térül meg? A Munkacsoport ülését kb. féléves munka követte. A Klímakör következő ülésére már meghívást kaptak a társasházak közös képviselői és egy pénzügyi szakember is.

A Forráspont egy tudásközpont, amelyet az Aktív Energia Egyesület hozott létre. Célja, hogy mindenki számára elérhetővé és megismerhetővé tegye a környezettudatos és energia-hatékony életmódot, valamint hirdesse a fenntarthatóság eszméjét és gyakorlatát pozitív példákkal és praktikus ötletekkel.

2002 óta kerül megrendezésre az Európai Mobilitási Hét, mely megmozduláshoz 2010 óta Szekszárd MJV Város is minden évben csatlakozik. A minden év szeptember 16-22. között megtartott esemény szervezői mindig igyekeznek változatossá és sokszínűvé tenni a programot. Tekintettel arra, hogy az Európai Mobilitási Hét egybeesik az Autómentes nappal, így 2010 óta Szekszárdon minden évben a programsorozat egyik fő része a kerékpártúra. Három évig a Szekszárd - Őcsény - Szekszárd (20 km), illetve Szekszárd - Decs - Szekszárd (25 km) volt a megszokott táv, azonban 2013-ban ez megváltozott és Szekszárd - Keselyűs - Szekszárd (25 km) lett. A Mobilitási Hét folyamán, a hétköznapokon a belváros szívében próbálják mozgásra ösztönözni a lakókat, ennek érdekében táncos, mozgásos rendezvényekkel várják minden évben az érdeklődőket. Az utóbbi években a program már kiegészült egy tansövény túrával is, melyre igen szép számban jelentkeznek a mozogni vágyók.

A beruházási cél a hőenergia ellátásban a földgáztüzelés kiváltása geotermikus energia felhasználásával, talajhőkollektoros és hőszivattyús technológiai berendezés létrehozásával. A geotermikus hőenergia ellátó technológiát működtető motoros berendezések villamos energia ellátására és egyéb villamos energia igények részleges kielégítésére a tanuszoda tetején egy háztartási méretű max. 50 kW teljesítményű napelemes villamos energiatermelő telep létesítése a cél. A tanuszoda meglévő, hagyományos világító berendezéseinek korszerű, kis energia igényű világító testekre és fényforrásokra való cseréje, a világítási áramfelhasználás csökkentése céljából. Az épület tetőfelületén kerül kialakításra a pályázati 49,82 kWp teljesítményű HMKE napelemes rendszer, melyet, az épület villamos fogyasztásának részleges kompenzálására kívánja létesíteni a beruházó. Az Uszoda épülete beton födémes sík tető, lágy héjalású fedéssel. A tető jó állapotú, szerkezetileg alkalmas a tervezett napelemes rendszerek okozta többlet teher tartására. Az épület fekvéséből adódóan K-NY-i tájolású un K2 dom rendszerű napelem csoportokat kel felhelyezni. A panel rendszer 10 fokos dőlés szögű: Teljesítmény: 265 Wp polikristályos Napelemek mennyisége: 188 db Beépített napelem teljesítmény: 188 x 265 Wp = 49,82 kWp Áramkör szerinti (string) csoportosítás (K›NY) Beépített napelem teljesítmény összesen: 49,82 kWp A tervezett, geotermikus energiát termelő talajhőkollektoros és hőszivattyús technológia ismertetése: A rendszer működésének elve, hogy a talajhő árammal fűtött, felszín közeli, 0 - 100 m közötti mélységű talajréteg hőkészletéből vesszük ki a szükséges hőenergiát. A hőenergia kitermelésének eszköze a taljhőkollektor hálózat amelynek működési elve, hogy a 100 m mélységig lehajtott furatokba telepített dupla („U”) csöves talajhő kollektorokban keringtetett víz felveszi a környező talajtömeg (és talajvíztömeg) hőmérsékletét. Az egyes talajhőkollektorok gyűjtő és elosztó csőhálózaton párhuzamosra kapcsolt rendszerben működnek. A rendszerben recirkuláltatott munkaközeg így a talajhőkollektorokban felmelegedve a hőszivattyúba kerül, ahol, a 15 -17 °C hőmérsékletű munkaközeg mintegy +1 - +4 °C-ra lehűtve kerül vissza a talajhőkollektorokba. A hőszivattyúk ezt a kivett hőmennyiséget +55 - +60 °C hőmérsékleten közvetítik a felhasználási helyekre. A geotermikus energiatermelés kapacitása folyamatos, de nem rugalmas, ezért a változó felhasználói igényeknél a maximális csúcsok ellátásának biztosítására kiegyenlítő hőtároló tartályokat kell alkalmazni. Ezeknek a hőtároló közege víz, mivel ennek a folyadéknak a legnagyobb a fajhője, azaz a hőtároló kapacitása. Ezeket a tartályokat a hőszivattyúk akkor fűtik fel, amikor a felhasználói igények nem terhelik le a maximális kapacitásukat, majd a csúcsigények esetén a tartályok hőkészletéből kell ellátni a hőszivattyús rendszer kapacitása feletti igényeket. A talajhő kollektorok telepítése és teljesítményük, működésük hatásfoka szempontjából a geológiai viszonyok kedvezőek. A terület a Duna árterének peremén helyezkedik el, a Tolna – baranyai, azaz a Geresdi dombságok keleti pereméhez közel, attól mintegy 1,5 km távolságra keletre. A terület talaja a geológiai adatok szerint újholocén folyóvízi üledék, amely részben a Duna ártéret feltöltő hordalékából, részben pedig a lösz feltalajú Geresdi dombság eróziójából származik. A talajvíz helyzetéről korábbi talajmechanikai feltárások adatai alapján nyertünk adatokat. Eszerint a -2,0 m mélység alatt már megtalálható a talajvíz, ami minden bizonnyal mozgó víztömeg. A terület ugyanis a Duna ártere és a Szekszárd – Bátai belvízöblözet része. A talajvízszint ingadozására hatással van nyugati irányból a Geresdi és a Szekszárdi dombság felől a felszíni vízfolyások vízhozamának talajvíz dúsító hatása, valamint a dombságok felőli felszín alatti vizek áramlása. A Duna vízjárása a nyugat – keleti irányú szivárgásokat mozgatja, míg a belvízöblözet Bátai szivattyútelepe az észak – déli irányú felszín alatti szivárgásokra gyakorol leszívó hatást. Ennek megfelelően várható a talajhőkollektorok hőtermelő kapacitásának a stabilitása. Az egyes szondák nem csak a körülöttük lévő talajtömeg hőkészletéből tudnak hőt termelni, amit hosszabb távon a talajhőáram mennyisége korlátoz, hanem a mozgó talajvíz áramával oda érkező talajvíztömeg hőtartalma is rendelkezésre áll.

A pályázat keretében Bátaszék város önkormányzata a településen található Cikádor Általános Iskola és Gimnázium II. Géza Gimnáziumának energetikai korszerűsítését szeretné megvalósítani. A projekt keretében az Önkormányzat 27 kW-os napelemes rendszer telepítését szeretné megvalósítani. A II. Géza Gimnázium épülete Bátaszéken a Kossuth Lajos u. 38-42. szám alatt található, amelyet eredetileg is már iskolának épített a város 1878-ban. Korábban leányiskola, majd polgári iskola is kapott benne helyet. 1963-tól gimnáziumként működik, és jelenleg is fontos helyszíne Bátaszék közoktatásának. A fejlesztés célja a gimnázium épületének költségcsökkentése, ezáltal pedig megtakarítás elérése az intézmény számára. Ennek érdekében az épületre 27 kW-os napelemes rendszert kívánunk telepíteni. Átfogó céljaink között szerepel a megújuló energia hasznosítása, az energiahatékonyság javulásának elérése, energiatakarékos épület kialakítása. Tekintettel a rendelkezésre álló szűkös anyagi forrásokra a fejlesztéshez 100%-ban vissza nem térítendő támogatást kívánunk igénybe venni, az esetlegesen felmerülő többletköltségeket az önkormányzat költségvetésében erre elkülönítve biztosítja. Noha fejlesztés megvalósításával költségmegtakarítás érhető el az intézmény számára a projekt nem jövedelemtermelő. A projekt elvárt eredményei: - 28,56 kW-os napelemes rendszer kerül telepítésre a II. Géza Gimnázium épületére, mellyel az épület energiaköltségei csökkenthetők. - a projekt következtében energiatakarékos ingatlan jön létre, így az épület gazdaságosabb működtetése valósul meg. A projekt segítségével költségmegtakarítás érhető el az intézmény számára, a megújuló energiaforrás használata népszerűsíthető és ösztönözhető. A projekt megvalósításával az önkormányzat hozzá tud járulni az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság céljának eléréshez, az üvegháztartású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, illetőleg a megújuló energiaforrások fokozottabb használatához. Fentiek alapján kijelenthető, hogy a projekt hozzájárul a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program céljaihoz. A fejlesztés illeszkedik a TOP beruházási stratégiájának az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken prioritástengelyéhez. Ez alapján célkitűzés az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés. A projekt megfelel a TOP specifikus céljai közül a települési energiahatékonyság növelése célhoz. A város 2016. évi területfejlesztés koncepciójában meghatározásra került a környezeti fenntarthatóság, mint a településfejlesztési elv egyik eleme. A koncepció értelmében ezt az elvet az energiahatékonysági fejlesztésekben kell megjeleníteni. A napelemes rendszer telepítésével a város önkormányzata ezen elvnek teljes mértékben eleget kíván tenni. A fejlesztés illeszkedik az értékelési szempontrendszer 3.1 pontjához kapcsolódó megyei területfejlesztési koncepció környezettudatos és fenntartható fejlesztések irányelvéhez. A projekt eleget tesz a településfejlesztési koncepció horizontális céljai közül a „Települési infrastruktúra és közszolgáltatások fejlesztése” stratégiai célnak. Ezen stratégiai cél megfogalmazza, hogy a közszféra intézményeinek növekvő energiahatékonyságát célzó beavatkozások kiemelten fontosak. Mind költséghatékonysági, mind környezetvédelmi szempontból hasznos az energiafelhasználás racionalizálása és fenntartható energiaforrás használata. Tekintettel arra, hogy a fejlesztés hozzájárul a károsanyag kibocsátás csökkentéséhez, a környezet védelméhez, az energiaköltségek csökkentéséhez, az energiahatékonyabb épületállomány növekedéséhez, így eleget tesz az értékelési szempontrendszer 4. pontjában szereplő „Hozzájárulás a kiadások csökkentéséhez és/vagy a bevételek növeléséhez” szempontnak.