Tanuszoda energetikai korszerűsítése Bátaszéken

Bátaszék

A beruházási cél a hőenergia ellátásban a földgáztüzelés kiváltása geotermikus energia felhasználásával, talajhőkollektoros és hőszivattyús technológiai berendezés létrehozásával. A geotermikus hőenergia ellátó technológiát működtető motoros berendezések villamos energia ellátására és egyéb villamos energia igények részleges kielégítésére a tanuszoda tetején egy háztartási méretű max. 50 kW teljesítményű napelemes villamos energiatermelő telep létesítése a cél. A tanuszoda meglévő, hagyományos világító berendezéseinek korszerű, kis energia igényű világító testekre és fényforrásokra való cseréje, a világítási áramfelhasználás csökkentése céljából. Az épület tetőfelületén kerül kialakításra a pályázati 49,82 kWp teljesítményű HMKE napelemes rendszer, melyet, az épület villamos fogyasztásának részleges kompenzálására kívánja létesíteni a beruházó. Az Uszoda épülete beton födémes sík tető, lágy héjalású fedéssel. A tető jó állapotú, szerkezetileg alkalmas a tervezett napelemes rendszerek okozta többlet teher tartására. Az épület fekvéséből adódóan K-NY-i tájolású un K2 dom rendszerű napelem csoportokat kel felhelyezni. A panel rendszer 10 fokos dőlés szögű: Teljesítmény: 265 Wp polikristályos Napelemek mennyisége: 188 db Beépített napelem teljesítmény: 188 x 265 Wp = 49,82 kWp Áramkör szerinti (string) csoportosítás (K›NY) Beépített napelem teljesítmény összesen: 49,82 kWp A tervezett, geotermikus energiát termelő talajhőkollektoros és hőszivattyús technológia ismertetése: A rendszer működésének elve, hogy a talajhő árammal fűtött, felszín közeli, 0 - 100 m közötti mélységű talajréteg hőkészletéből vesszük ki a szükséges hőenergiát. A hőenergia kitermelésének eszköze a taljhőkollektor hálózat amelynek működési elve, hogy a 100 m mélységig lehajtott furatokba telepített dupla („U”) csöves talajhő kollektorokban keringtetett víz felveszi a környező talajtömeg (és talajvíztömeg) hőmérsékletét. Az egyes talajhőkollektorok gyűjtő és elosztó csőhálózaton párhuzamosra kapcsolt rendszerben működnek. A rendszerben recirkuláltatott munkaközeg így a talajhőkollektorokban felmelegedve a hőszivattyúba kerül, ahol, a 15 -17 °C hőmérsékletű munkaközeg mintegy +1 - +4 °C-ra lehűtve kerül vissza a talajhőkollektorokba. A hőszivattyúk ezt a kivett hőmennyiséget +55 - +60 °C hőmérsékleten közvetítik a felhasználási helyekre. A geotermikus energiatermelés kapacitása folyamatos, de nem rugalmas, ezért a változó felhasználói igényeknél a maximális csúcsok ellátásának biztosítására kiegyenlítő hőtároló tartályokat kell alkalmazni. Ezeknek a hőtároló közege víz, mivel ennek a folyadéknak a legnagyobb a fajhője, azaz a hőtároló kapacitása. Ezeket a tartályokat a hőszivattyúk akkor fűtik fel, amikor a felhasználói igények nem terhelik le a maximális kapacitásukat, majd a csúcsigények esetén a tartályok hőkészletéből kell ellátni a hőszivattyús rendszer kapacitása feletti igényeket. A talajhő kollektorok telepítése és teljesítményük, működésük hatásfoka szempontjából a geológiai viszonyok kedvezőek. A terület a Duna árterének peremén helyezkedik el, a Tolna – baranyai, azaz a Geresdi dombságok keleti pereméhez közel, attól mintegy 1,5 km távolságra keletre. A terület talaja a geológiai adatok szerint újholocén folyóvízi üledék, amely részben a Duna ártéret feltöltő hordalékából, részben pedig a lösz feltalajú Geresdi dombság eróziójából származik. A talajvíz helyzetéről korábbi talajmechanikai feltárások adatai alapján nyertünk adatokat. Eszerint a -2,0 m mélység alatt már megtalálható a talajvíz, ami minden bizonnyal mozgó víztömeg. A terület ugyanis a Duna ártere és a Szekszárd – Bátai belvízöblözet része. A talajvízszint ingadozására hatással van nyugati irányból a Geresdi és a Szekszárdi dombság felől a felszíni vízfolyások vízhozamának talajvíz dúsító hatása, valamint a dombságok felőli felszín alatti vizek áramlása. A Duna vízjárása a nyugat – keleti irányú szivárgásokat mozgatja, míg a belvízöblözet Bátai szivattyútelepe az észak – déli irányú felszín alatti szivárgásokra gyakorol leszívó hatást. Ennek megfelelően várható a talajhőkollektorok hőtermelő kapacitásának a stabilitása. Az egyes szondák nem csak a körülöttük lévő talajtömeg hőkészletéből tudnak hőt termelni, amit hosszabb távon a talajhőáram mennyisége korlátoz, hanem a mozgó talajvíz áramával oda érkező talajvíztömeg hőtartalma is rendelkezésre áll.

Technológia:

Technológiai előnyök:

Technológiai hátrányok:

Követelmények:

Költségek: 263 914 000 Ft

Galéria

Letölthető dokumentumok

Linkek

Megosztás vissza