Az utóbbi évtizedben drasztikusan csökkent a Hortobágyi Nemzeti Park területén a kopár sziki környezetben fészkelő madártársulások száma. A Calandrella brachydactyla - Charadrius alexandrinus - Glareola pratincola - Burhinus oedicnemus fészkelő madártársulás gyakorlatilag kipusztult a Hortobágyról. Jelentős mértékben csökkent a Recurvirostra avosetta - Himantopus himantopus - Tringa totanus - Limosa limosa - Gallinago gallinago - Porzana porzana, Podiceps grisegena - Podiceps nigricollis - Chlidonias leucopterus - Ch. hybridus - Porzana pusilla - Acrocephalus paludicola és a Falco vespertinus - Upopa epops - Lanius minor - Corvus frugilegus társulások is. Az aktív védelem ellenére további intézkedések szükségesek a Otis tarda, Grus grus, Anser erythropus, Branta ruficollis, Numenius tennuirostris és Aquila heliaca, A. clanga állományának és élőhelyének megőrzéséhez és gyarapításához. A madártársulások pusztulásának fő oka, a kopár környezetű és legeltetett vizes élőhelyekhez kötődő növénytársulások eltűnése, amely a pusztát érintő beavatkozásoknak (csatornázás, cserjésedés) és a külterjes legelő háziállat-állomány csökkenésének köszönhető elsősorban. Az őshonos pusztai állatfajták ugyanazt az ökológiai szerepet játsszák a puszta fenntartásában, mint más füves környezetben vadonélő állatfajták. Megfelelő élőhelytípusokon legeltetve őket a növénytársulás optimális kezelését elvégzik, amely a madártársulások élőhelyének újbóli kialkulását eredményezi: mocsár -- water buffalo - bivaly, mocsárrét -- Mangalica pig - mangalica disznó, szikes rét -- Hungarian Grey Cattle - magyar szürke marha, szikes puszta és szíkfok -- Racka sheep - racka juh, cserjés - srcub -- ghoat - kecske. At utóbbi évtizedekben ez az ősi és hagyományos legeltetési rendszer felborult, különösen a gazdaságilag értékesebb fajták és tartásmódok előretörésével. Egyes térségekben a degradálódási folyamatokat tovább erősítette a gyakran 5-10 ezer példányos csoportokban tartott házi ludak, amelyek rágásukkal és ürülékükkel kipusztították az őshonos szikes növénytársulásokat. A projekt konkrét célja az ismertetett kedvezőtlen ökológiai változások megállítása, a folyamatok visszafordítása és a kipusztulás szélére sodródott madártársulások élőhelyeinek rekonstrukciója és rehabilitációja. További célunk a biodiverzitás növelése, természeti értékek védelme, a egyedülálló hortobágyi táj rehabilitációja, vizes élőhelyek kialakítása, az öko-térség természetes vízjárásának visszaállítása, hagyományos épített pásztor örökség megóvása és rehabilitációja, extenzív külterjes állattartás erősítése, működő modell készítése a magyar füves élőhelyek hosszú távú fenntartásához, a terület gazdasági és természeti egységének megteremtése, a terület bemutathatóságának kiépítése, környezeti nevelésben és az ökoturizmusban való felhasználása és Vókonya-Karácsonyfok öko-térségi biogazdálkodás megteremtése és biotermék produktumok készítése.

A „pannon szikes gyepek és mocsarak” élőhelytípuson belül a szikes tavak és a többnyire „síksági pannon löszgyepekből” álló vízgyűjtőterületük a legsérülékenyebb, valamint az ember által leginkább tönkretett élőhelyek a Kárpát-medencében. A legtöbbjük általában már sérült, leromlott állapotában kapott védelmet, és a védelem során eddig csak a megőrzés eszközét használták. Még sehol sem történt meg a szikes tavak átfogó rehabilitációja, mert az precíz, pontos, jelentős tapasztalatokon alapuló beavatkozást igényel a mikroökoszisztéma bonyolult és nagyon sérülékeny szerkezete miatt. A Hortobágyon elvégzett rekonstrukciós projektek (különösen a LIFENAT2002/H/8638 számú projekt) azonban megfelelő szakmai tapasztalatot adtak a szikes tavak finom beavatkozásokat igénylő rehabilitációjához. A kiválasztott két projektterület (Nagy-szik, Magdolna-puszta) a legmegfelelőbb terep rehabilitáció végzéséhezés, hiszen természeti értékben még nagyon gazdagok, de egyben a szikes tavakra jellemző szinte minden lehetséges veszélyeztető tényező érte és jelenleg is éri ezen területeket. A projekt elsődleges célja a projektterületet érő kedvezőtlen és károsító folyamatok teljes felszámolása, mint a csapadékvizek levezetése, az időszakos vízállások drasztikus csökkenése, a szennyezett és használt vizek bejutása a természetes vizekbe, a legelő háziállatokat számának csökkenése és a faluszéli legeltetési rendszerek megszűnése, biodiverzitás-csökkenés, a helyi közösség negatív hozzáállása a természetvédelemhez, a bemutató hálózat hiánya, a nem megfelelő környezeti nevelés, a lakosság szennyezése és zavarása a projektterületen, valamint a korlátlan területlátogatás és belépés. További célunk, hogy a projekt tevékenységeinek kivitelezése után a projektterületet egy magasabb természetvédelmi szintre emeljük, vagyis ezen tevékenységekkel beindítjuk a szikes tavak újraéledését és a káros hatások visszafordítását szolgáló intézkedéseket. Ezek közül legfontosabb a régi legeltetési szerkezet visszaállítása, az optimális háziállat-sűrűség beállítása, amellyel elérjük a szikes tavak hosszú távú megőrzését szolgáló ökológiailag fenntartható magas szintű legeltetést. Hasonlóan sokat segítünk a társadalmi tudatformálás eszközével. A „megismer – megszeret – megvéd” rendszert alkalmazva bevonjuk a programba a helyi lakosokat, ezzel erősítjük a természetvédelmi intézkedések gondnokági funkcióját. Támogatással és bemutatókkal ösztönözzük a környéken élő embereket az állattartásra és az élőhelyek védelmét közvetetten elősegítő ősi táplálkozási szokások felélesztésére. A közel hetven éve – többnyire tudatosan – szétvert rendszer újbóli feltámasztása lassú, türelmes, hosszú és kitartó munkát igényel. A program hosszú távú fenntarthatóságát elsősorban a lakosság folyamatos nevelése és oktatása jelenti, amely nem állhat meg a projekt lezárásával. Kiemelt célunk, hogy a projekt tevékenységeinek és eredményeinek bemutatása a helyi közösségen kívül nemzetközi szintre is eljusson, különösen a Kárpát-medencében található Európai Uniós tagállamokhoz és a jövőben csatlakozni szándékozó országokhoz egyaránt, hiszen az endemikus élőlényekben gazdag szikes tavi élőhelyek megóvása többnyire az Európai Unió országainak feladata. Mindennek a célnak az elérését legjobban a projekt eredményeit is magába foglaló kézikönyv megjelentetése fogja biztosítani. Végső célunk, hogy gyakorlatban is használható modell szülessen a kárpát-medencei szikes tavak restorációjára, és a projekt iránymutató tevékenységének hatására kiemelt védelemben és rehabilitációban részesülhessenek majd Európa egyik legsérülékenyebb élőhelytípusai.