Újbudának öt természetvédelmi területe van: országos védelem alatt áll a szabadon látogatható Gellérthegy Természetvédelmi Terület és a nyitvatartási idő szerint látogatható Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület, helyi védelem alatt áll a szabadon látogatható Budai Arborétum és Rupp-hegy Természetvédelmi Terület, illetve az engedéllyel látogatható Kőérberki szikes rét Természetvédelmi Terület.

A kerület az utóbbi években megvalósult ökoturisztikai fejlesztés során tanösvényt épített Kamaraerdőn, a Bikás Parkban önfenntartó biotavat hozott létre és számos parkot újított meg, illetve sok játszótéren napelemes világítás került kialakításra.

A Sas-hegy és Kamaraerdő özönnövényekkel borított részein támogatjuk az élőhely átalakítását a természetvédelemért felelős szervezetekkel együttműködésben.

2009 elején a budapesti XII. kerületi önkormányzat kibővítette a helyi MOM Művelődési Központot. Itt valósult meg Magyarország első kommunális szennyvíz hőforrású hűtési-fűtési rendszere a THERMOWATT Kft. kivitelezésében. A rendszer 0,8 - 1,1 MW hűtési és fűtési teljesítménnyel működik 2011 áprilisa óta.

Energiaforrás lehet a kommunális, a háztartási és az ipari szennyvíz. Mivel nagyjából 3400 m3/nap szennyvízhozam szükséges 1 MW teljesítményhez, ezért a projekteket a nagyobb főgyűjtőhöz közel kell kialakítani.

A fejlesztés célja az volt, hogy a romos állapotban lévő, veszélyeztetett műemléki érték megóvása mellett az épület új funkciókat is kapjon, illetve az épület fűtése és hűtése korszerű, energia-hatékony módon kerüljön kialakításra.

Teleki tér Közösségi Park A tér Budapest egyik legszegényebb részén, a 8. kerületben található. A projekt a szomszédság szociálisan érzékeny városi regenerációs programjának harmadik szakaszába, az ún. Magdolna negyedév III. A parkot helyi lakosság bevonásával felújították. A helyi résztvevők később létrehoztak egy szövetséget, amely jogi keretet biztosít számukra a park gondozására. A projekt célja a társadalmi kohézió erősítése és az újonnan felújított park fenntarthatóságának biztosítása. Áttekintés Városi környezet Parkok és (félig) természetes városi zöldterületek Pocket parkok / környező zöldterületek Főbb kihívások Regeneráció, földhasználat és városfejlesztés Inkluzív és hatékony kormányzás (16. SDG) Egészség és jólét (3. SDG) Fő kedvezményezettek Helyi önkormányzat / önkormányzat Nem kormányzati szervezet / civil társadalom Állampolgárok vagy közösségi csoportok Projekt céljai - a szomszédos lakosság körében a társadalmi kohézió növelése - a helyi civil társadalom erősítése - egészségesebb és vonzóbb környezet megteremtése az életben - a környezettudatosság előmozdítása - a környezetért való felelősség előmozdítása - a magasabb hozzáadott értékű vállalkozások vonzása - a szomszédos negatív kép megváltoztatása (1. referencia) Végrehajtási tevékenységek Szemináriumok szervezésére került sor, ahol a helyi lakosok eldönthetik, hogy mit kellett volna kinézni az új parkban. A műhelyekben egy valódi közösséget alakítottak ki, és az álló résztvevők egy társulást hoztak létre a park kezelésére és a programok szervezésére. Az egyesület a helyi közszférában tevékenykedik, és úgy véli, hogy felelős az újonnan felújított közterület minőségének védelméért (3. referencia). Az újonnan felújított park népszerűvé vált a környéken lakók körében, és jelentősen megváltozott a környéken. Kormányzás A kezdeményező szervezet típusa Helyi önkormányzat / önkormányzat Üzleti társulás Állampolgárok vagy közösségi csoportok Menedzsment beállítása Együttes kormányzás vagy hibrid kormányzás (a kormányzati és a nem kormányzati szereplők közötti felelősségi körök) A részvételi megközelítések / közösségi részvétel Co-tervezés Konzultáció (pl. Workshop, felmérések) Közös menedzsment / közös irányítás Részletek a projektben részt vevő szervezetek szerepéről A park irányításáért az önkormányzat felel, és a társulással a park használatának szabályairól megállapodott. Az egyesület dönthet a park tervezési jellemzőiről. Továbbá programokat szervezhet, de csak az önkormányzat jóváhagyásával (4. referencia). Projekt megvalósítása ... ... egy uniós politika vagy stratégia? Igen A projekt az ERFA támogatásával és az EU területi kohéziós célkitűzéseivel összhangban valósult meg (8. referencia). ... nemzeti politika vagy stratégia? Igen A projekt a 2007–2013-as nemzeti stratégiai referenciakeret (Új Magyarország Fejlesztési Terv) keretében valósult meg, amelynek célja az EU kohéziós és strukturális alapjainak felhasználásának iránya. (8. referencia) ... egy helyi politika vagy stratégia? Igen Fontos része volt a kerület szociális városi regenerációs programjának harmadik szakaszának, a III. Magdolna negyed programnak (1. referencia). megfigyelés Várható hatások Környezetminőség, beleértve a levegőminőséget és a hulladékgazdálkodást Regeneráció, földhasználat és városfejlesztés Inkluzív és hatékony kormányzás (16. SDG) Szociális igazságosság, kohézió és méltányosság (10. SDG) Egészség és jólét (3. SDG) Gazdasági fejlődés és tisztességes foglalkoztatás (8. SDG) Az alkalmazott hatások és mutatók adatai - a társulás a parkot gondoskodó megnövekedett társadalmi kohézió bizonyítékaként jött létre, és ott programokat szervez (2. referencia) - a projekt és az egyesület csak egy alacsonyabb középosztályú kvázi-homogén csoportot tartalmazhat emberek, és nem tudtak foglalkozni a sokszínűbb társadalmi háttérrel rendelkező emberekkel, beleértve a helyi roma közösséget is - a felhatalmazott egyesület ellenőrzi az újonnan felújított park hozzáférhetőségét (4-6. referencia) A formális monitoring rendszer jelenléte Igen A jelentésekben használt mutatók jelenléte Igen A monitoring / értékelő jelentések jelenléte Igen A web alapú felügyeleti eszköz elérhetősége Ismeretlen Irodalom 1. RÉV8. (2012). Magdolna Negyed Program: Integrált Szociális Városrehabilitációs Program, 4. kötet. Budapest: Józsefvárosi Önkormányzat. 2. Majorné Venn. M. (2014). "Partnerség létrehozása a Teleki téren". URBACT. [Blog] Elérhető a következő címen : http://www.blog.urbact.eu/2014/10/creating-partnerships-on-teleki-square/. [Hozzáférés: 2015.06.25.]. 3. Józsefváros.hu. (2014). "Szép parkkal és szoborcsoporttal gazdagodott a kerület". Józsefváros. [online] Elérhető: http://jozsefvaros.hu/hir/2046/Szep_parkkal_es_szoborcsoporttal_gazdagodott_a_kerulet/. [Hozzáférés: 2015.06.25.]. 4. Balazs, RD és D. Zein (2017). Társadalmi kohézió térbeli osztályban: a részvételi tervezés ellentmondásos jellege. Albrecht P. és B. Nisha, szerk., Public Space Design és társadalmi kohézió: összehasonlító perspektíva a nyugati világ és a globális dél között. London: Routledge. A kéziratot közzétételre benyújtották. 5. Balazs, R. (2017). Tolmácsolások és összecsapások a résztvevő tervezési projekt körül: The Teleki Square Community Park. MA értekezés. Közép-európai Egyetem. 6. Tosics, I. (2015). Részvétel vagy befogadás? URBACT. [Blog] Elérhető: http://urbact.blog.hu . [Hozzáférés: 2015.06.25.]. 7. Epiteszforum.hu (2015). Teleki tér közösségi park. [image] Elérhető: http://epiteszforum.hu/galeria/eldorado-jozsefvarosban/166967.[Hozzáférés: 2015.06.25.]. 8. Rev8.hu. (2017). Magdolna Negyed III. [online] Elérhető: http://rev8.hu/lezart-projektek/magdolna-negyed-program-iii-budapest-magdolna-quarter-program-3/. [Hozzáférés: 17.07.2017].