A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Éghajlatváltozási Platform létrehozásának és működtetésének célja a megyei döntéshozók és a közvélemény klímaváltozással kapcsolatos ismereteinek bővítése, az e témakörhöz köthető tevékenységek megyei szintű koordinálásának, a klímaváltozással kapcsolatos szakmai kommunikáció feltételeinek a hosszú távú biztosítása.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Klímastratégia kidolgozása a Klímabarát Települések Szövetsége által kidolgozott módszertan és szakmai kontroll alapján, a térségi szereplők aktív bevonásával történik. A klímastratégia kidolgozása során kiemelt célkitűzés a klímaváltozás mérséklése mellett a klímaváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos cselekvési irányok meghatározása is.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat vezetésével 2017. március 7-én a Megyeházán megalakult a Megyei Éghajlatváltozási Platform.
URL: http://cigand.hu/
TISZATARJÁN neve is mutatja, hogy ősmagyar község. A Tarján törzsről kapta nevét és előnévként – amit sokáig külön is írtak – a Tisza folyó nevét. Így lett Tiszatarján. Régi feljegyzések Thysza Tharján, Tyzataryan, Thysa Taryan, Tyza Tarian elnevezést mutatnak. A falu nevének első említése az 1214-es Varadi Regestrumból származik, akkor még Tarian formában. A XII-XIV. században Guthkeled nemzetség birtoka, ezt IV. (Kun) László 1280. december 29-én kelt okleveléből tudjuk. A Guthkeled család ezután is többször birtokai közé sorolhatta Tiszatarjánt. A XV. században Doby László lett településünk birtokosa. A következő évszázadban Tokaj várának tartozékává válik. A török hódoltság időszakában nem fizet adót, ami miatt a törökök háromszor égették fel. 1544. augusztusában a lángok martalékává vált a falu. 1546-ban ismét elpusztítják, amiért adóelengedésben részesült. Sajnos ezzel sem ért véget a település hánytatott sorsa, a török 1596 tavaszán ismét elpusztítja, 43 lakosát pedig rabságba hurcolja. Ezek után birtokosai számtalanszor váltakoztak, de a falu nyugalmát nemcsak ez zavarta, hanem a Tisza áradásai és a rosszul fizetett, elégedetlenkedő diósgyőri és ónodi katonák garázdálkodása is. A XVII. században Thurzó György, majd Bethlen Gábor, aztán özvegye Braudenburgi Katalin lett a község birtokosa. A XVIII. századtól az említett tokaji koronauradalom, majd Diósgyőr tartozéka. Később II. Rákóczi Ferenc uralta a falut. A kurucok leverése után egy ideig a tarcali, azután a diósgyőri dominiumhoz csatolták. 1823-ban Tiszatarján mezővárosi rangot kapott, köszönhetően földesurának, Báró Eötvös Ignácnak, ebben az időszakban 3 vásárt tarthatott évente. 1879-től a Dégenfeld grófok és utódaik bírták a községet. Károlyi Tiborné lánya, Károlyi Ella férje nevén gróf Almássy Dénesné volt az utolsó birtokosa a falunak.
A 2020 és 2024 között zajló projektet a Miskolci Egyetem koordinálja, teljes magyar címe: valamint és helyi vállalatok együttműködése a klímaadaptációért. Általános célja olyan köz- és magánszféra közötti partnerség, városi és vállalati együttműködés fejlesztése, tesztelése és disszeminációja, amelynek során az érdekelt felek kollektíven lépnek fel a helyi éghajlati kockázatok csökkentése érdekében, valamint lépéseket tesznek a sérülékeny városi és vállalati területek közös klímaalkalmazkodásának erősítése céljából a régióban, Magyarországon és Kelet-Közép-Európa társadalmi és gazdasági szempontból hasonló adottságú területein. A projekt keretében elkészül Kazincbarcika és a BorsodChem Zrt. közös alkalmazkodási klímastratégiája, amely éghajlatváltozási sérülékenységvizsgálaton alapul. Létrejön egy módszertani útmutató, egy online alkalmazkodási jógyakorlat gyűjtemény, és emellett egy egyedülálló klímaalapot indítanak a helyi kisléptékű és kis költséggel járó alkalmazkodási intézkedések támogatására. Kisléptékű természetalapú adaptációs intézkedések megvalósítására kerül sor, intelligens alkalmazkodási eszközöket fejlesztenek ki, valamint megtörténik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjainak integrálása Kazincbarcika és a BorsodChem Zrt. működési gyakorlatába és szabályozásaiba. A különböző származású szürkevizek vízfelhasználásának optimalizálása érdekében kifejlesztésre kerül egy prototípus berendezés. A projekt kiegészül emellett az eredményeket széles körben ismertető oktatási és képzési tevékenységekkel, valamint folyamatos kommunikációs és disszeminációs munkával is.
Név:
Vinczéné Telegdi Erzsébet
E-mail:
telegdi.erzsebet@hivatal.baz.hu , klimastrategia@hivatal.baz.hu
Telefon:
46/517-787
Weboldal:
http://www.baz.hu/