Komárom-Esztergom

Magyarország északnyugati részén található. Északról a Duna illetve Szlovákia, keletről Pest megye, délről Fejér, délnyugatról Veszprém, nyugatról Győr-Moson-Sopron megye határolja. Székhelye Tatabánya. Az ország legkisebb területű, de második legsűrűbben lakott megyéje. 11 városa van. Az országban itt a legnagyobb az úgynevezett szocialista típusú lakótelepek aránya, közel 25%. Ez a szám még Budapesten is csak 22,6%.

TAGTELEPÜLÉSEK

Tata

Tata (latinul: Dotis, németül: Totis) város Magyarországon, Komárom-Esztergom megyében a Kisalföld keleti peremvidékét alkotó Győr–Tatai-teraszvidék területén, a Gerecse hegység nyugati előterében. A Tatai járás központja. Az „Élővizek városa” és 2010-ben a biodiverzitás magyarországi fővárosa lett, így ismerve el a város kötődését a természeti értékekhez.

URL: http://tata.hu

Tatabánya

Tatabánya a Gerecse és a Vértes hegység közötti völgyben fekszik. A település 1947-ben négy község (Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida és Tatabánya) egyesülésével alakult várossá, 1950-ben lett a megye székhelye és 1991-ben kapott megyei jogú városi rangot. Gazdasági fejlődését elsősorban a szénbányászat megjelenésének köszönhette, amely megváltoztatta az egész környék arculatát, és biztosította az akkor még különálló községek folyamatos fejlődé-sét. A munkáskolóniák létrejöttével ezek a községek egyre szorosabban kapcsolódtak egymás-hoz, így végül indokolttá vált a gazdasági és közigazgatási szempontból való egyesítésük.

URL: http://tatabanya.hu

Vértesszőlős

Vértesszőlős község Komárom-Esztergom megyében, a Tatabányai járásban található. Nemzetközi hírnevét a Vértesszőlősi Őstelep elnevezésű archeológiai bemutatóhelynek köszönheti, ahol 1965-ben a Homo erectus leleteit tárták fel.

URL: http://vertesszolos.hu/gen/pro/mod/foo/foo_kiiras.php

JÓGYAKORLATOK

TÁT-TOKOD települések csapadékvíz gazdálkodási koncepciója és klímaadaptációs lépései

Tát


Nevelési és klímavédelmi intézkedési terv

Tatabánya

Tatabányán az elmúlt évtizedben a környezeti nevelés és a klímavédelem terén jelentős előrelépések történtek. Tatabánya Megyei Jogú Város környezeti nevelési intézkedési tervét 2005-ben határozta meg, ötéves időtartamra, folyamatos fejlesztéssel, felülvizsgálattal. Klímavédelmi programját pedig 2007-ben fogadta el. Azokat a feladatokat, kezdeményezéseket valósítja meg a város, melyekkel a nemzetközi és a hazai jogszabályok kitűzött céljaival és feladataival összhangban vannak, azokkal lépést tud tartani. A Város költségvetésében a Környezetvédelmi Alapjának Környezeti Nevelési Sorát, valamint a települési Klímastratégia Klímaprogram sorát folyamatosan biztosítja.


Fűtőerőmű biomassza alapú fejlesztése

Tatabánya

A tatabányai fűtőerőmű 2004-ben állt át földgáz alapú hő- és villamos energia termelésre, ezáltal a korábbi szén alapú tüzeléshez képest jelentősen mérséklődött az erőmű környezeti terhelése. A villamosenergia-termelés kapacitása közel 50 megawatt, távfűtésre évente 1,1 millió Gigajoule hőenergiát adnak át az önkormányzati tulajdonú távhőszolgáltatónak, mely a hőenergiát kétszáz kilométernyi vezetékhálózaton juttatja a város 23 ezer lakásába és a hálózatra csatlakozott intézményekbe. A hosszú távú gazdaságos működés érdekében biomassza tüzelésre álltak át, aminek segítségével zöld energiával biztosítható a fűtés és a meleg víz ellátás közel 90%-a, ezáltal évente 60 millió m³ gáz eltüzelése közel teljesen kiváltható.

2012-ben a Gazdaságfejlesztési Operatív Program Komplex technológia fejlesztés és foglalkoztatás támogatása tárgyú pályázat a K4 jelű forróvíz kazán és a tüzelőanyag fogadó, tároló, feladó és szilárd égéstermék eltávolító berendezések létesítését és 41 új munkavállaló alkalmazását 523,5 millió Ft-tal támogatta. A 18 MW teljesítményű kazán kizárólag biomassza segítségével állít elő hőenergiát.


Találatok: 3 db

KAPCSOLAT

Név:

Hummel Rudolf

E-mail:

hummel.rudolf@kemoh.hu

Telefon:

34/517-155

Weboldal:

http://www.kemoh.hu/